POLGÁR ERNŐ

Blogom elérhetősége: http://polgarerno.com/blog

SZAVAK-KÖTETEK– IDÉZETEK

SOÁ

„De megváltozott-e az ember?” (Polgár Ernő: A sárga csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken)

*

CSALÁD

„Ha gyermeketek van, van mindenetek!” (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*

GYERMEK

„Ha gyermeket neveltek, életetek kiteljesedik, értelmet nyer, s célokkal lesz teli” (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*

GYERMEKI SZERETET

„Ahogy megszületendő gyermeketek szeret majd Titeket, úgy rajta kívül senki sem fog! Ti is szeressétek őt! (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*

HÁZASSÁG

„Ha gyermeket kaptatok: mindent megkaptatok! (Polgár Ernő: A gyertya becsukta szemét, Mama!)

*

KELET

„India az utcán él és lélegzik. Mos, vasal, főz, alszik és…” (Polgár Ernő: India és más világok) *

KI A MŰVÉSZ?

„Indiában és Kelet civilizációktól távoli végein az is művész tehát, aki nem járt művészeti egyetemre.” (Polgár Ernő: India és más világok)

EMBERRÉ VÁLÁS

„Óceániától Afrikáig, Ázsiától Európáig utazgatva találkoztam az ember teremtette kultúra csodáival, s nyilvánvalóvá vált, hogy az Ó- és Újtestamentumi könyvek, a Korán szúrái és Buddha szútrái olvastán az elvetemült, gazember lett, és az is, hogy az ember elindult az emberré válás útján. S hogy „nehéz az emberré levés” – tapasztalta már Buddha is, mert az ember elkövette mindazt, amit csak elkövethetett: felemelőt és gyalázatost.” (Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai)

*

ISZLÁM (ALÁVETETTSÉG)

„Átkeltem a Vörös-tengeren, mezopotámiai, babiloni tájakon jártam a sivatagokban, beduin oázisokban, berberek, tuaregek között…s az iszlám ragyogása vett körül mindenütt.” (Polgár Ernő: Az iszlám világ titkai)

*

MAGYAR LÉLEK

„ A magyar szabadságát korlátozhatják. A magyart lefoghatják, megbüntethetik, megkínozhatják, de szabadságvágyát ki nem olthatják.” (Polgár Ernő: Nomádok vágtája)

*

HAZA

„A magyarnak mennyi kín és szenvedés, hogy elvesztette hazája földjét! Könnye ered, sírva vigad, a Kárpátok között alig nevet.” (Polgár Ernő: Nomádok vágtája)

*

TERÍTETT ASZTAL

„A gasztronómia a szerelem és a hatalom művészete” (Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) *

ÉTKEK

„Ha könyvek és gasztronómiai remekművek nem léteznének, úgy éreznénk magunkat, mint egy partra vetett, a világi lét kijáratához érkezett lazac. ” (Polgár Ernő: Kleopátra lakomája) *

GASZTRONÓMIA

„Ó, azok a terített asztalok! Gyönyörűségesek! Nélkülük mivé lennénk?!” (Polgár Ernő: Kleopátra lakomája)

*

TÖRTÉNET NÉGY KIADÁSBAN

Az Egy asszony második élete „izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember szövetségének s közös, nagy reménytelen harcának szívszorító fölelevenítése…”(Réz Pál)

*

REMÉNY

Ha az élet elvesz Tőled valamit: mindig ad helyette mást. Ha keresed és kutatod: Legalább egy ösvényt,

Melyen kijuthatsz sorsod szorításából, s a fény, mely mindig világít, mutatja Neked az utat: újra és újra átölel Téged. Cambrigde, 1993. december (Polgár Ernő: Egy asszony második élete)

*

EMBERI TÖRTÉNET

„Most hamarább tértünk haza. De hát ez volt az utolsó tánc…(Polgár Ernő: Egy asszony második élete)

*

ARCHETIPUSOKRÓL

„A mítosz az emberi tudat ébredése. A mítoszok szereplői, az álmok és az emberi tudattalan ősképei pedig olyan titokzatosak, mint a galapagoszi élővilág. (Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei)

*

GYERMEKET!

„De ki a vér szerinti anya? S a római jog szerint miért a dajkaanya az anya?” (Polgár Ernő: Hogyan lettem anya

*

GYERMEKTELENSÉG

„Ha nincs gyermeked, életed lehet szép, mint a sivatag, csak a szomj az, amibe belepusztulsz. (Polgár Ernő: Hogyan lettem anya)TENGER

„A kadét becsukta a szemét. Lelki szemeivel látta a hömpölygő, végtelen vizet. A tengerész szíve hogy tud ilyenkor verni! Hallgatta a tengert! Ó, a hang! A tenger hangja! Valóságos zenekarra hangszerelt szimfónia!” (Polgár Ernő: A tenger hangja)

*

TENGERÉSZ

„A mély és kiismerhetetlen tengereken, hideg tajtékú hullámokon, a tomboló viharban hánykolódó hajón vagy a ringató habokon, a tengerész is a tenger nyugtalan utasa, mint a sirályok és a szél…” (Polgár Ernő: Óceánia)

*

SZERELEM

„Szeretni annyi, aminél több nem kívánatos! Átutazóban a földön halandó többre ne vágyakozzék! A szívben lakozó, boldogságot alakító, gyönyöröket ajándékozó Káma, a szerelmi játékok istenének bölcsessége határtalan és végtelen” (Polgár Ernő: Káma szolgája)

*

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

„A tudást, melyet keservesen összeszedtünk, majd mindig összetörve, darabokban találtuk, s később újra összerakni, újrateremteni kényszerültünk.” (Polgár Ernő: Civilizációk nyomában)

TÖRTÉNELEM

*

A XX. század, ahonnan érkeztünk,több rossz embert csinált, mint amennyit elpusztított. Ahogy éltünk, már nem lehet, ahogy kellene, még nem tudunk.” (Polgár Ernő: Istenek szigete)

*

REGÉNY A XX. SZÁZADRÓL

„ A balinézek bambusz leveléből készült tányérkába falatokat tesznek, s családtagjaik lelkeit megvendégelik. A pincérnő gyermek tenyerében elférő tányérkába szed az ételekből: – A lelkeknek… szeretteik lelkének! – mondta.” (Polgár Ernő: Az istenek szigete)

*

A SZERZŐ VISSZAEMLÉKEZÉSEI

„A világ legnagyobb adakozója a Nap. Fényével, melegével mindenkit, min nap meglátogat. (Polgár Ernő: Az istenek szigete)

*

„-MAGA ZSIDÓ?”

„ A XX. század első fele a vagonok mozgatásának története.” (Polgár Ernő: Az istenek szigete)

*

ADY ÉLETE ÉS MÁS TÖRTÉNETEK

„Micsoda időutazás! Micsoda utazás! Észre se vesszük, és már Ady Endre társaságában kávézunk, kilessük viharos és békés szerelemeit..” (Polgár Ernő: Halálos csók) )

*

SZERELEM, FUTUROLÓGIA

„Átkozott a két szemünk mohósága! Mindent megáhítunk, amit az idegenek hoznak.” (Polgár Ernő: Szerelmek)

*

PRÓZAI ÍRÁSOK

„A Szent István parki fák! Engem mindig várnak. Hársfaillatuk átölel, alattuk csend, nyugalom költözik belém.” (Polgár Ernő: A Szent István parki fák)

*

NYÚZSÉLANDI VALLOMÁS

„Nekem, a pesti sivatagban e kis oázis, szabadtéri alkotóházam is.” (Polgár Ernő: A Szent István parki fák)

*

SZÍNÉSZ

„Sok van mi csodálatos, de a színésznél nincs semmi csodálatosabb!” (Polgár Ernő: Színészek és színésznők bűvöletében)

*

SZÍNHÁZ

A színház nem földi színtér! A
Színház menedék. Csodák
világa. Lehetsz ott királynő, császár és
szolga, bohóc és kurtizán.
Veled ott minden megtörténhet. Meg-
halhatsz. Újjászülethetsz.
A színház: szerelem! Örökké tartó láz.

(Polgár Ernő: Színészek és színésznők bűvöletében)

*

Bevezetés a zsidó nép és vallás történetébe.

Polgár Ernő (1954. január 27., Bácsalmás – ) író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg, művelődéstörténész.

Pályafutása 

Bácsalmáson született, s 1972-ben ott érettségizett a Hunyadi János Gimnáziumban. Könyvtáros, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturg diplomát szerzett. 1972-1976 között könyvtáros az Országos Széchenyi Könyvtárban, azután szerkesztő a Magyar Rádióban. 1979-től a Madách Színház dramaturgja, 1997-98-ban a Színház és Filmművészeti Főiskola tanulmányi vezetője. Gyermektudósítóként kezdett írni a Petőfi Népének. Az Albérlősors című feltűnést keltő irodalmi szociográfiáját 1975-ben a Budapest folyóiratban közölték. 1981-ben MTA-, 1994-ben Soros-, 1998-ban Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíjas. 1998-tól szabadfoglalkozású író. 2000-2003-ban a Blue Shop Online galéria és digitális kiadó vezetője. A www.hun-info.hu online hírügynökség felügyelő bizottságának elnöke. 2002-től a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának titkára majd elnöke volt, 2004-től a Szépírók Társasága tagja, s az Újlipótvárosi esték (Újlipótvárosi Klub Galéria), a Találkozások és a Frankel esték című irodalmi programokat vezette.Tagja a Magyar P.E.N. Klubnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének(MAOE). A Barankovics Izraelita Műhely (BIMA) főtitkára, a Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga elöljárója.

Főbb művei 

• 1983 - Hullámsír, Hazatérők, Ady (drámák)
• 1985 - Túl az Egyenlítőn (dráma)
• 1991 - Randevú Bangkokban, Elítéltek, Tűzjárók (drámák)
• 1994 - Isten madárkái (film)
• 1992 - A sárga csillagok nyomában (szociográfia)
• 1994 - Légy a feleségem! (elbeszélések)
• 1994 - A Philemon fedélzetén a világ körül (útleírás)
• 1994 - Lótuszvirág (Távol-keleti történetek)
• 1997 - A sárga csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken (2. bőv. kiadás)
• 1997 - Egy asszony második élete (tényregény)
• 1999 - Szerelmek (regény)
• 2000 - A Szent István parki fák (elbeszélések)
• 2000 - Színészek és színésznők bűvöletében (esszéregény)
• 2001 - Civilizációk nyomában (kultúrtörténet)
• 2001 - Az iszlám világ titkai CD-ROM (kultúrtörténet)
• 2002 - Az istenek szigete (regény)
• 2002 - Tengerek és szárazföldek bűvöletében (esszé, digitális kiadás)
• 2003 - Káma szolgája (regény)
• 2004 - Halálos csók (elbeszélések)

Életműkiadás keretében megjelent 

• 2005 - Hogyan lettem anya (tényregény)
• 2005 - A kultúrák eredete és ősképei. Bevezetés a mítoszok és a szimbólumok világába (kultúrtörténet)
• 2006 - Kleopátra vitorlása. Gasztronómiai utazások (kultúrtörténet)
• 2006 - Egy asszony második élete (tényregény 4. kiadás)
• 2007 - Nomádok vágtája (elbeszélések)
• 2007 -Az iszlám világ titkai (kultúrtörténet 2. javított kiadás)
• 2008 -A tenger hangja (regény)
• 2008 -Óceánia (kultúrtörténet)
• 2009 - A gyertya becsukta szemét, Mama! (tényregény)
• 2009 - India és más világok! (kultúrtörténet)
• 2010 - „Zsidók, kotródjatok!” Száműzetés Babilonba
• 2011 - Gasztronómia-történeti ABC(kultúrtörténet)

Online közreadások is megjelennek - az életműkiadás keretében - folytatásokban a szerző blogján: http://polgarerno.com/blog

Művei antológiákban 

• The Hungarian School of Drama and Film In: Scenes of Hungarian Theatres (International Theatre Institute, Budapest, 1984)
• Huszonöt év után In: A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium évfordulós évkönyve 1953–1993 (Bácsalmás, 1993)
• Az ördög képviselője In: Angyalföldi antológia (Budapest, 2001)
• "A Lyukasóra tíz éve (Antológia) DVD Szerk. Polgár Ernő Bp. 2001.
• Múltbanéző Gondolatok az 50 éves évforduló kapcsán In: A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium 50 éves jubileumi évkönyve 1953–2003 (Bácsalmás, 2003)
• A büntetőbíró, Rilke gazdája In: Napragyogás. Lírykusok Irodalmi Műhely Antológiája (Budapest, 2003)
• Sors In: A felvidéki magyarok Bácsalmásra telepítésének igaz története (1947-1997) (Bácsalmás, 1997)
• Lectori salutem! In: Bácsalmás város zsidó közösségének története 1750-1950 (Szerk. Dr. Horváth Zoltán) (Bácsalmás, 2006)
• Monológ In: Az esti tűznél találkozunk. A Nagy Lajos Társaság antológiája. (Budapest, 2007)
• Bartók Párizsban In: Légyott. A Spanyolnátha antológiája (Miskolc, 2007)
• Nagyon rövid leszek… In: Újraolvasott negyedszázad (Budapest, 2007)
• Polgár Ernőről In: Bácsalmás és környéke. Almanach (Bácsalmás, 2007)
• Bartók tamo doleko In: Mégsem légyott. A Spanyolnátha antológiája (Miskolc, 2008)

Fontosabb díjai 

• 1981 - MTA-ösztöndíj
• 1994 - Soros-ösztöndíj
• 1998 - Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíj
• 2005 - Bácsalmás Városért
• 2005 - Nagy Lajos-díj
• 2007 - A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Róla mondták [szerkesztés]

A Szent István parki fák (Novella, 2000) „finom csiszolatú írói tudással, a nyelv előtti megfelelő alázattal – mely nyelvet mégis magas fokon „dolgoztatni is képes – beszámolni olyasmiről, amiről csak irodalmi beszéd képes”

– Kulcsár Szabó Ernő

„Egy asszony második élete” (Gondolat, 1977) „Dokumentumregénye…izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember szövetségének és közös, nagy, reménytelen harcának szívszorító rajza. Azt gondolom, hogy a hatást nem csak az anyag ereje, tragikus sodrása éri el, hanem a megjelenítés módja is, az, hogy minden során érezni a hitelességet.”

– Réz Pál

„Írásaiban valódi-élő alakokat tud teremteni…Az Isten madárkái úgy van megírva, hogy minden mozzanatát az olvasó már most megjelenítve, színpadon láthatja.”

– Tüskés Tibor

Műveiről írták [szerkesztés]

A „Civilizációk nyomában”-ról:

„A könyv alcímét is (A Neander-völgyön át az internetig) elolvasva, felvetődik a magamfajta filoszban: nem kóklerség-e egyszemélyes könyvet írni az emberiség több ezer éves civilizációjáról. Hiszen egy ilyen átfogó mű elkészítése kutatók, szakemberek tucatjait igényli. Polgár Ernő „civilként”, egyedül is képes volt a bravúrra. A szerző „tudástörténeti utazásnak” fogta fel a feladatot: izgalmas olvasmányt produkálva felismerteti a letűnt korok kultúrájának lényegét és evolúciós fejlődését, egymásra hatását. Itt nincs mód az elmélyülésre, az aprólékos részletekre. De ezt nem is hiányoljuk a kötetből. A zanzásított kultúrtörténet is kielégít, sőt ámulatba ejt bennünket.”

– Erős Zoltán

A „Halálos csók”-ról:

„A szerző lényegre törő írásmódjára jellemző, hogy két írás is van a kötetben, - Az első szerelem, World Trade Center – melyben mindössze öt könyvoldalon mondja el az érdekes történetet. A rövidség ellenére, - vagy lehet, hogy éppen ezért – egyéni ízű, remek története.

– Géczy Zsolt a Petőfi Népében

Polgár Ernő prózai munkássága két irányú: életrajzi ihletésű, a történelembe beleágyazott regényei mellett jelentősek művelődéstörténeti alkotásai is. A legfrissebben megjelent, rendhagyó műfajú kötete "Zsidók, kotródjatok" Száműzetés Babilonba a máig égető identitáskérdést igyekszik a maga számára - ha már általánosan lehetetlen - megoldani, a legkülönfélébb műfajú szövegekkel (szépirodalom, levél, napló, sajtóidézet) Kultúra szervező tevékenysége élteti többek között A könyv utóélete című sorozatot is. (Szepes Erika)

"...művei legjavában a Márai által ábrázolt polgárság egy fontos szegmensének 20. századi sorsát követi nyomon.

Dalos György